Márta szólt, hogy a kertjében kivágták az elkorhadt körtefát. Azért szólt, mert tudta, hogy már vettünk az Egyesület nevében tűzifát egy családnak. Márta felajánlotta a körtefát tűzifának.
Igen ám, de hogy szállítsuk el az adománynak szánt fát?
Megemelni is alig bírjuk a hasábokat, és melyikünk áldozza fel az autóját, hogy összekoszolja a fával?
Ki segít majd, hiszen mi egy női egyesület vagyunk.
Időközben szépen csendesen megfeledkeztem a fáról. Márta ezt nem tudta, csak szólt, hogy bár még mindig ott van a kertben, de szerinte ne most vigyük el, mert nagyon sok eső esett, és a fa megázott.
Tehát még nehezebb lett. Nyertünk pár napot. Több hasznos ötlet felmerült, például az, hogy bérlejünk utánfutót, de végül is Márta találta meg a megoldást, eszébe jutott, hogy a szomszédja fuvaros.
Neki van megfelelő autója és segédje ahhoz, hogy a fővárostól 40 km-re lévő községbe elszállítsa a tűzifát.
Mindenki jól járt ez alkalommal.
Márta örült, mert adományozhatott, és mellesleg megszabadult a kivágott fától. A szomszéd jó üzletet kötött velünk, a pár ezer forint, amit fizettünk neki, bőven fedezte az útiköltséget, a család hozzájutott egy kis ingyen tűzifához, a WIZO Hungary Egyesület pedig egy újabb sikeres adományozást írhat a többi közé.
